[ˈaːlːɒt], [ˈaːlɒt]
Eredetáll (“to stand”) + -at (noun-forming suffix)
- animal
- accusative, form-of, singularaccusative singular of áll
- archaic, causative, form-of, rare, transitivecausative of áll: to keep someone standing, to make someone stand
Alakokállatok(plural) · állat(nominative, singular) · állatok(nominative, plural) · állatot(accusative, singular) · állatokat(accusative, plural) · állatnak(dative, singular) · állatoknak(dative, plural) · állattal(instrumental, singular) · állatokkal(instrumental, plural) · állatért(causal-final, singular) · állatokért(causal-final, plural) · állattá(singular, translative) · állatokká(plural, translative) · állatig(singular, terminative) · állatokig(plural, terminative) · állatként(essive-formal, singular) · állatokként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · állatban(inessive, singular)