[ˈeːlɛtyː]
Eredetélet (“life”) + -ű (adjective-forming suffix)
- not-comparable-lived, of duration (with some kind of life, having a certain kind of duration)
“a hosszú életű elefánt” — the long-lived elephant
Alakokéletű(nominative, singular) · életűek(nominative, plural) · életűt(accusative, singular) · életűeket(accusative, plural) · életűnek(dative, singular) · életűeknek(dative, plural) · életűvel(instrumental, singular) · életűekkel(instrumental, plural) · életűért(causal-final, singular) · életűekért(causal-final, plural) · életűvé(singular, translative) · életűekké(plural, translative) · életűig(singular, terminative) · életűekig(plural, terminative) · életűként(essive-formal, singular) · életűekként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · életűben(inessive, singular) · életűekben(inessive, plural)