[ˈɛɟeːb]
EredetLexicalization of egy (“one of two”, an archaic pronoun) + -b (comparative suffix).
Alakokegyéb(nominative, singular) · egyebek(nominative, plural) · egyebet(accusative, singular) · egyebeket(accusative, plural) · egyébnek(dative, singular) · egyebeknek(dative, plural) · egyébbel(instrumental, singular) · egyebekkel(instrumental, plural) · egyébért(causal-final, singular) · egyebekért(causal-final, plural) · egyébbé(singular, translative) · egyebekké(plural, translative) · egyébig(singular, terminative) · egyebekig(plural, terminative) · egyébként(essive-formal, singular) · egyebekként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · egyébben(inessive, singular) · egyebekben(inessive, plural)