[ˈɛɟeːn]
EredetFrom egy (“one”, numeral) + én (“I”). Its status as a compound word has faded into obscurity. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries..
- individual, person
- often, rareentity (that which has a distinct existence as an individual unit)
Alakokegyének(plural) · egyén(nominative, singular) · egyének(nominative, plural) · egyént(accusative, singular) · egyéneket(accusative, plural) · egyénnek(dative, singular) · egyéneknek(dative, plural) · egyénnel(instrumental, singular) · egyénekkel(instrumental, plural) · egyénért(causal-final, singular) · egyénekért(causal-final, plural) · egyénné(singular, translative) · egyénekké(plural, translative) · egyénig(singular, terminative) · egyénekig(plural, terminative) · egyénként(essive-formal, singular) · egyénekként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · egyénben(inessive, singular)