[ˈɛløːɲ]
Eredetelő + -ny. Created by Béla Sárváry during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
- advantage (any condition, circumstance, opportunity, or means, particularly favorable to success)
- advantage (score where one player wins a point after deuce)
Alakokelőnyök(plural) · előny(nominative, singular) · előnyök(nominative, plural) · előnyt(accusative, singular) · előnyöket(accusative, plural) · előnynek(dative, singular) · előnyöknek(dative, plural) · előnnyel(instrumental, singular) · előnyökkel(instrumental, plural) · előnyért(causal-final, singular) · előnyökért(causal-final, plural) · előnnyé(singular, translative) · előnyökké(plural, translative) · előnyig(singular, terminative) · előnyökig(plural, terminative) · előnyként(essive-formal, singular) · előnyökként(essive-formal, plural) · előnyül(essive-modal, singular) · előnyökül(essive-modal, plural) · előnyben(inessive, singular)