[ˈkøɲv]
EredetA wanderword of unclear origin, likely related to Erzya конёв (końov, “paper”) and Proto-Slavic *kъňiga; see there for a discussion of possible ultimate origins. The earlier nominative singular was könyű, könyő. The modern könyv is a back-formation from the -v roots of their declined forms (compare the inflection of odú, tetű).
Alakokkönyvek(plural) · könyv(nominative, singular) · könyvek(nominative, plural) · könyvet(accusative, singular) · könyveket(accusative, plural) · könyvnek(dative, singular) · könyveknek(dative, plural) · könyvvel(instrumental, singular) · könyvekkel(instrumental, plural) · könyvért(causal-final, singular) · könyvekért(causal-final, plural) · könyvvé(singular, translative) · könyvekké(plural, translative) · könyvig(singular, terminative) · könyvekig(plural, terminative) · könyvként(essive-formal, singular) · könyvekként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · könyvben(inessive, singular)