[ˈkɛzɛm]
Eredetkéz (“hand”) + -em (“my”, possessive suffix)
- first-person singular single-possession possessive of kéz
Alakokkezem(nominative, singular) · -(nominative, plural) · kezemet(accusative, singular) · -(accusative, plural) · kezemnek(dative, singular) · -(dative, plural) · kezemmel(instrumental, singular) · -(instrumental, plural) · kezemért(causal-final, singular) · -(causal-final, plural) · kezemmé(singular, translative) · -(plural, translative) · kezemig(singular, terminative) · -(plural, terminative) · kezemként(essive-formal, singular) · -(essive-formal, plural) · kezemül(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · kezemben(inessive, singular) · -(inessive, plural)
Forrás: Wikiszótár