[ˈkøpɛt]
Eredetköp (“to spit”) + -et (noun-forming suffix)
- countable, uncountablespit, spittle, sputum
Alakokköpetek(plural) · köpet(nominative, singular) · köpetek(nominative, plural) · köpetet(accusative, singular) · köpeteket(accusative, plural) · köpetnek(dative, singular) · köpeteknek(dative, plural) · köpettel(instrumental, singular) · köpetekkel(instrumental, plural) · köpetért(causal-final, singular) · köpetekért(causal-final, plural) · köpetté(singular, translative) · köpetekké(plural, translative) · köpetig(singular, terminative) · köpetekig(plural, terminative) · köpetként(essive-formal, singular) · köpetekként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · köpetben(inessive, singular)