[ˈlaːrmɒ]
EredetFrom German Lärm, from Italian allarme.
Alakoklármák(plural) · lárma(nominative, singular) · lármák(nominative, plural) · lármát(accusative, singular) · lármákat(accusative, plural) · lármának(dative, singular) · lármáknak(dative, plural) · lármával(instrumental, singular) · lármákkal(instrumental, plural) · lármáért(causal-final, singular) · lármákért(causal-final, plural) · lármává(singular, translative) · lármákká(plural, translative) · lármáig(singular, terminative) · lármákig(plural, terminative) · lármaként(essive-formal, singular) · lármákként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · lármában(inessive, singular)