[ˈʃiːraːʃ]
Eredetsír (“to weep, cry”) + -ás (noun-forming suffix)
- form-of, noun-from-verb, uncountable, usuallyverbal noun of sír: weeping, crying (the act of one who weeps)
Alakoksírások(plural) · sírás(nominative, singular) · sírások(nominative, plural) · sírást(accusative, singular) · sírásokat(accusative, plural) · sírásnak(dative, singular) · sírásoknak(dative, plural) · sírással(instrumental, singular) · sírásokkal(instrumental, plural) · sírásért(causal-final, singular) · sírásokért(causal-final, plural) · sírássá(singular, translative) · sírásokká(plural, translative) · sírásig(singular, terminative) · sírásokig(plural, terminative) · sírásként(essive-formal, singular) · sírásokként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · sírásban(inessive, singular)