[ˈtøreːʃ]
EredetFrom tör (“to break”) + -és (noun-forming suffix).
- breaking (the act of breaking)
- fracture, break
Alakoktörések(plural) · törés(nominative, singular) · törések(nominative, plural) · törést(accusative, singular) · töréseket(accusative, plural) · törésnek(dative, singular) · töréseknek(dative, plural) · töréssel(instrumental, singular) · törésekkel(instrumental, plural) · törésért(causal-final, singular) · törésekért(causal-final, plural) · töréssé(singular, translative) · törésekké(plural, translative) · törésig(singular, terminative) · törésekig(plural, terminative) · törésként(essive-formal, singular) · törésekként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · törésben(inessive, singular)