[ˈvaːrtɒ]
- definite, form-of, indicative, past, singularthird-person singular indicative past definite of vár
- participleverbal participle of vár
- datedsentry, lookout, post (a strategically placed observation point where a watch is kept)
- datedwatch, guard, lookout (a person on watch for approaching enemy, danger)
Alakokvárták(plural) · várta(nominative, singular) · várták(nominative, plural) · vártát(accusative, singular) · vártákat(accusative, plural) · vártának(dative, singular) · vártáknak(dative, plural) · vártával(instrumental, singular) · vártákkal(instrumental, plural) · vártáért(causal-final, singular) · vártákért(causal-final, plural) · vártává(singular, translative) · vártákká(plural, translative) · vártáig(singular, terminative) · vártákig(plural, terminative) · vártaként(essive-formal, singular) · vártákként(essive-formal, plural) · -(essive-modal, singular) · -(essive-modal, plural) · vártában(inessive, singular)